2017. május 30. | Zsanett, Janka napja van

Látnivalók

Röjtökmuzsaj Plébániatemplom: Búcsújáróhely

Felszentelési címe: Kisboldogasszony

Röjtökmuzsaj Plébániatemplom: Búcsújáróhely A község régi templomát a törökök feldúlták. 1760-ban a templom újjáépült ugyan, de 1879-ben lebontották, s Handler Nándor tervei szerint felépítették a mostanit. 1972-ben egy hívó adományából vörös márvány szembemiséző oltárt emeltek, majd 1979-ben, a templom felszentelésének 100. évfordulójára, a hívek áldozatos adományából a templomot teljesen felújították. Belső festése 1998-ban, külső felújítása pedig 2005-ben történt meg.

A kegyhely története a következő:
1496-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Wimpác község hívei templomot építettek. A templom elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak, és ez került később az oltárra. A szépen faragott szobor kezdetektől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot és akkor meggyógyul. A basa - az intésre hallgatva - megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Mária szobrot. Amikor a szobor elkerült tőle, a basa meggyógyult. Wimpácon a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömet okozott. Mind több és több hívó tisztelője kereste fel, csodálatos gyógyulások történtek. 1587-ben kolostor is épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-ban a minoriták vették át. Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Wimpácot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a Wimpáci Szűzanyát. Szeli Imre plébános a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. Ezért van az, hogy szúrágást csak hosszirányban látni rajta, keresztben nem. A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre. Testvérközségünk történelmi, vallási eredetű kapcsolaton nyugszik. Ennek a kapcsolatnak a megerősítésére 1997-ben Wimpácon egy emlékmű került felszentelésre, melynek hasonmása 1998. augusztus 16-án Röjtökmuzsajon is felszentelésre került.

A röjtöki kastély


röjtöki kastély A templom mögött, 6,5 hektáros parkban áll a röjtöki kastély. Eredetileg a Széchenyiek udvarháza volt, 1770 körül alakíttatta a Felsőbüki Nagy család kastéllyá. A következő 150 évben többször átépítették. A parkban ma is látható kis hidat a német Thyssen nagyiparos család ajándékozta az akkori birtokosnak, báró Berg Miksának. A múlt század elején Verseghy Nagy Elek, hazánk háború előtti vatikáni nagykövete vásárolta meg. Holland származású felesége a parkot igényesen alakíttatta ki. Különlegességnek számított a virágoktól folyamatosan pompázó hollandkert és a geometrikus formájúra nyírt bukszusokból álló díszudvar. Ekkor épült a Hajós Alfréd által tervezett uszoda, a japánház és a kripta is. A kastélyban sok nemes és híres ember fordult meg, többek között Bethlen István, Teleki Pál miniszterelnök és Serédi Jusztián bíboros hercegprímás is. A háború után a kastélyban SZOT gyermeküdülő működött. A közelmúltban történt átépítése és helyreállítása után luxusigényeket is kielégítő kastélyszálló kapott benne helyet. Így az 1999-ben megnyílt Szidónia Kastélyszálloda **** megyénk egyik legelegánsabb vendéglátó helye. A fertődi Eszterházy kastély mintájára készült kovácsoltvas kapuja. 2003-ban Európa 20 legszebb kastélyszállója közé, 2005-ben pedig hazánk legjobb wellnes szállodájává választották. Szobái a kastély főépületében és a parkban álló kúriában, illetve az udvarházban vannak.

Szentháromság oszlop (késő barokk)


Szentháromság oszlop (késő barokk) Lövő irányában, a települést elhagyva található a szőlőindás toszkán kőoszlop, tetején a Szentháromság szoborral. Közli velünk a felirat szövege, hogy a szobrot nemes Bene Mihály állíttatta 1794. május 7-én. Elismerten jó kőfaragó munka. A keresztjáró napok alkalmával ehhez a szoborhoz ment ki a zászlós körmenet az első napon. Az Önkormányzat 2000-ben renováltatta.

Szent Anna szobor (késő barokk)


Szent Anna szobor (késő barokk) Fertőszentmiklós irányába haladva, eljutunk az útkereszteződésnél található Szent Anna szoborhoz. Különösen szép alkotás. A szobor kereszt alakban kivágott magas talapzaton áll, aminek az oldalán fonatos dísz van. A szobrot tágas kőkorlát zárja. A felirat szerint 1800-ban készült, az Önkormányzat 2001-ben renováltatta.

Szekeres János sírköve (klasszicista)


Szekeres János sírköve (klasszicista) A röjtöki temetőben található Szekeres János röjtöki plébános sírköve. Hagyatékában tekintélyes összegű örökséggel gazdagította az egyházat, illetve a templomot. Síremléke 1825-ben készült, az Önkormányzat 2001-ben újíttatta fel.

Muzsaji Vízimalom


Muzsaji Vízimalom Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla. A malom alapterülete 140 m2, magassága 15 méter. Kétszintes épület tetőtér beépítéssel. Építésekor "két kerékre és két kőre járó" vízimalom volt. Később az őrlést már nem malomkővel, hanem hengerszékkel végezték. A malom többször cserélt gazdát, 1907-ben Bausz Miklós vásárolta meg, aki a sárvári végmalomból jött ide. A tulajdonos korai halála után, egyetlen fia, Bausz Gyula a malmot felfejlesztette, modernizáltatta, a gabonaőrlés mellett vízmeghajtással saját elektromos áram fejlesztésére is berendezkedett. A Muzsaji őrlőmalom nem került államosításra, a gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálás később megindult. A malom körzete Csapod, Ebergőc, Nagylózs és Fertőszentmiklós volt. A tulajdonos halála után a Muzsaji Vízimalmot a kastély tulajdonos megvásárolta. A malom szépen felújításra került, vendégfogadó és múzeum működik benne.

Muzsaji kápolna


Muzsaji kápolna A kápolnát özvegy Varga Jánosné született Szigethi Julianna építtette 1923-ban. Egyetlen fia, Sándor az I. világháborút megjárta, betegen érkezett haza. Utolsó kívánsága volt, hogy Muzsajon kápolna létesüljön. Hamar bekövetkezett halála után az édesanyja minden vagyonát rááldozva nekilátott az építésnek. Egy Radics nevű süttöri kőműves mester vállalta az építést, de a falakat félbehagyva jókora összeggel Ausztriába szökött. Szegény asszony a házát is eladósítva jókora bankkölcsönt vett fel, mire a kezességet Papp Kálmán, akkori röjtöki plébános vállalta. Anyagi híján a torony már nem érte el a tervezett magasságot, faburkolatot kapott. Nagyon nehéz körülmények között fejeződött be a kápolna építése. A győri Egyházmegyében ez az egyetlen kápolna-templom, ami a Szűzanya lourdi jelenésére van szentelve, az építtető kívánsága szerint. Azóta is a kápolnát a község hívei szépítik, színes ablakok készültek, új bejárati ajtó és egy húsz kilogrammos harangot adományozott Szigethi Ottó muzsaji lakos. A mai napig több buzgó hívő nevét dicséri a kápolna gondozása és fenntartása.

Röjtöki kápolna


Röjtöki kápolna A falut átszelő kőszegi út mentén áll egy kis kápolna, amelyben egy piéta szobor került elhelyezésre. Sajnos eredetéről nem található adat, a szobor kivitelezése a barokk időkre utal. A Muzsaji településrészen élő Tóth János festőművész úr (képen) 2001-ben a szobrot restaurálta, azóta a szobor eredeti színeiben pompázik. A lakosság nagy elismerése mellett tette mindezt anyagi ellenszolgáltatás nélkül.

© 2011 | Röjtökmuzsaj község, Minden jog fenntartva

Weboldal-készítés Sopron