Röjtökmuzsaj Plébániatemplom: Búcsújáróhely
Felszentelési címe: Kisboldogasszony
A község régi templomát a törökök feldúlták. 1760-ban a templom újjáépült ugyan, de 1879-ben lebontották, s Handler Nándor tervei szerint felépítették a mostanit. 1972-ben egy hívó adományából vörös márvány szembemiséző oltárt emeltek, majd 1979-ben, a templom felszentelésének 100. évfordulójára, a hívek áldozatos adományából a templomot teljesen felújították. Belső festése 1998-ban, külső felújítása pedig 2005-ben történt meg.
A kegyhely története a következő:
|
|
|
1496-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Wimpác község hívei templomot építettek. A templom elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak, és ez került később az oltárra. A szépen faragott szobor kezdetektől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot és akkor meggyógyul. A basa - az intésre hallgatva - megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Mária szobrot. Amikor a szobor elkerült tőle, a basa meggyógyult.
Wimpácon a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömet okozott. Mind több és több hívó tisztelője kereste fel, csodálatos gyógyulások történtek.
1587-ben kolostor is épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-ban a minoriták vették át.
Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Wimpácot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták.
Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a Wimpáci Szűzanyát. Szeli Imre plébános a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. Ezért van az, hogy szúrágást csak hosszirányban látni rajta, keresztben nem.
A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre.
Testvérközségünk történelmi, vallási eredetű kapcsolaton nyugszik. Ennek a kapcsolatnak a megerősítésére 1997-ben Wimpácon egy emlékmű került felszentelésre, melynek hasonmása 1998. augusztus 16-án Röjtökmuzsajon is felszentelésre került.
|
|
A röjtöki kastély
A templom mögött, 6,5 hektáros parkban áll a röjtöki kastély. Eredetileg a Széchenyiek udvarháza volt, 1770 körül alakíttatta a Felsőbüki Nagy család kastéllyá. A következő 150 évben többször átépítették. A parkban ma is látható kis hidat a német Thyssen nagyiparos család ajándékozta az akkori birtokosnak, báró Berg Miksának. A múlt század elején Verseghy Nagy Elek, hazánk háború előtti vatikáni nagykövete vásárolta meg. Holland származású felesége a parkot igényesen alakíttatta ki. |
Különlegességnek számított a virágoktól folyamatosan pompázó hollandkert és a geometrikus formájúra nyírt bukszusokból álló díszudvar. Ekkor épült a Hajós Alfréd által tervezett uszoda, a japánház és a kripta is. A kastélyban sok nemes és híres ember fordult meg, többek között Bethlen István, Teleki Pál miniszterelnök és Serédi Jusztián bíboros hercegprímás is. A háború után a kastélyban SZOT gyermeküdülő működött. A közelmúltban történt átépítése és helyreállítása után luxusigényeket is kielégítő kastélyszálló kapott benne helyet. Így az 1999-ben megnyílt Szidónia Kastélyszálloda **** megyénk egyik legelegánsabb vendéglátó helye. A fertődi Eszterházy kastély mintájára készült kovácsoltvas kapuja. 2003-ban Európa 20 legszebb kastélyszállója közé, 2005-ben pedig hazánk legjobb wellnes szállodájává választották. Szobái a kastély főépületében és a parkban álló kúriában, illetve az udvarházban vannak. |
